Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!
Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.
A 19. század második fele nagy átalakulások ideje volt az Alföldön: a folyókat szabályozni kezdik, a lápokat lecsapolják, és a víztől elnyert földeket szántófölddé alakítják át, amivel a korábbi ártéri gazdálkodást uralkodóan a gabonatermesztés váltja fel.
Az ópusztaszeri skanzenbe Tömörkényből áttelepített községházának 1896-ban emelt eklektikus épülete tipikus példája a dualizmus korabeli elöljárósági épületeteknek...
A tömörkényi községháza mellett áll a múlt század eleji tűzoltó szertár... 
Amikor a jobbágyság megszűnésével az Alföldön kialakult a tanyai gazdálkodás, a tanyák és a falvak, városok közötti gyakori ingadozás következtében a kocsis közlekedés olyan mértékben megnőtt a vidéken, mint korábban és másutt sehol...
A Szeged melletti tápéi szatócsbolt ajtaján egy két világháború közötti falusi vegyesáru-boltba lépünk, ahol mi is megvásárolhatjuk azokat a háztartási, élelmiszeripari cikkeket, amiket egy korabeli tápéi lakos ott kereshetett. Utolsó tulajdonosa, Fodor Dávid, pékmester is volt, aki pékműhellyel bővítette a boltot, így a friss pékáru a szomszédos műhelyből került, és a skanzen által működtetve, kerül ma is a bolt polcaira...
Az alföldi tanyavilág művelődési és szórakozási helyei voltak az olvasókörök, mint a skanzenbe telepített, Hódmezővásárhely melletti tanyavilág, Pusztafeketehalom 1890-ben alakult Olvasóegyletének székháza is...
A ma hungarikumként számon tartott makói hagyma kinemesítése egyik nagy teljesítménye volt a déli Tisza-vidék kisparasztságának. Az ópusztaszeri emlékpark múzeumfalujában ennek, 20. század eleji nemesítőinek, termelőinek állítottak emléket a makói hagymakertész Diós-család házának áttelepítésével...
A szegedi, alsóvárosi paprikatermesztő házának eredetije a nagy árvíz után, a Szegedi Királyi Biztosság típusterve alapján épült. 
A kishalászok, mint a skanzen XIX. századi csongrádi halászháza és berendezése is mutatja, az alföldi parasztság szegényebbjei közé tartoztak...
Dél-alföldi szélmolnárok találták fel a széldarálót a II. világháború okozta közellátási zavarok, a malmi őrletés hatósági korlátozása idején. Ez a kisméretű szélmalom arra volt alkalmas, hogy egy magán gazdaság takarmányát és kenyérlisztjét megőröljék rajta...
A szegedi, egészen pontosan mórahalmi tanya eredetije a XIX. század közepén épült, az akkori időkre jellemzően, két generáció számára: a szülőkkel együtt élt és vezette a ház körüli, nagyjából 15 holdas homoki gazdaságot a családos fiú... 
A Klebelsberg-féle 1926-ban elfogadott népiskolai törvénynek megfelelően néhány év leforgása alatt 5000 ezer tantermet és tanítói lakást építettek fel hazánkban, legnagyobb részt az Alföldön. Az ópusztaszeri Emlékpark skanzenjének végében álló, Árpádhalomról áttelepített tanyai iskola is ennek a nagyszabású közoktatási programnak köszönhetően keletkezett...
