Magyarország egyik legjellegzetesebb földrajzi egysége a Duna-Tisza köze. Az itt található természeti értékek és területek megóvása a - hazánkban másodikként, 1975-ben megalakult -
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság feladata.
A védett természeti területek összkiterjedése 116.000 hektár, amelyből 48.000 ha a kilenc különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park (
KNP). A fennmaradó részt a tájvédelmi körzetek és az országos jelentőségű védett természeti területek teszik ki, beleértve a törvény erejénél fogva (
ex lege) védett szikes tó és lápterületeket.
A Duna-Tisza köze természeti értékei négy tájegységhez tartoznak:
- A Duna-völgy - az egykori öntésterületen kialakult szikes pusztákkal és tavakkal;
- A Duna-Tisza közi Homokhátság - a dunai homokhordalékból képződött, szélformálta homokbuckákkal, homokpusztákkal, lefolyástalan mocsarakkal, maradvány-tölgyesekkel és borókás nyarasokkal;
- Az Alsó-Tiszavidék - a folyószabályozás során átvágott, holtágakká vált folyókanyarulatokkal, természetközeli állapotban megmaradt ártéri erdőkkel, az ármentesítési területeken kialakult szikesekkel;
- A Turjánvidék - a Homokhátság és a Duna-menti síkság peremének lefolyástalan mocsaraival és lápjaival.
E területeken a természetvédelem célja:
- A Duna-Tisza köze természeti értékeinek, és az élővilág változatosságának, földtani és felszínalaktani képződményeinek, vizeinek megőrzése;
- Ezen értékek tudományos kutatása és oktatási, ismeretterjesztési célú bemutatása, valamint
- Az évszázadok alatt kialakult tanyasi életforma, a hagyományos gazdálkodási módszerek, az ősi jellegű háziállat-fajtáink fenntartása.
A kiemelkedő természeti értékek nemzetközi elismeréseképpen
a KNP területének közel két-harmadát az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) Programja 1979-ben Bioszféra Rezervátummá nyilvánította. A vizes élőhelyek fokozott védelmét szolgáló
Ramsari Egyezmény hatálya alá az alábbi területek tartoznak:
- A KNP Felső-Kiskunsági szikes tavai és pusztái,
- Az izsáki Kolon-tó,
- A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet (TK) egy része (Labodár, Csaj-tó, pusztaszeri Büdösszék) és
- A Mártélyi TK.
Forrás:
Egy Év a Kiskunsági Parkban 2008
Kapcsolódó cikkek
Fülöpszállási Kelemen-szék
A Duna-Tisza köze szikes területeinek fontos élőhelytípusát képezik a
szikes tavak, melyek a Kiskunságra jellemező szélvájta medrekben alakultak ki. Vizüket a csapadék és a talajvíz táplálja; nyár derekára az erős párolgás miatt gyakran kiszáradnak.
.
Izsáki Kolon-tó
A Kolon-tó
a Duna-Tisza köze egyik legnagyobb édesvízi, lápi-mocsári élőhelye.
Fokozottan védett terület.
Bugaci Pásztormúzeum
A bugaci puszta közepén álló Pásztormúzeum
a kiskunsági pásztorok életét és
a környék természeti értékeit mutatja be.
Vonuló madarak: pálmonostorai Péteri-tó
Ősszel és tavasszal a vonuló madarak táplálkozó és pihenő helyei a tavak, mocsarak, holtágak.
A Péteri-tó eredetileg szélfútta medrét halastóvá alakították, ami ma
a madárvédelem céljait szolgálja.
Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet
A Tisza jobb oldalán elterülő, 1976-ban alapított, és mintegy
22.325 ha területet felölelő
Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Magyarország egyik legnagyobb tájvédelmi körzete.
A Duna-Tisza köze szikes területeinek fontos élőhelytípusát képezik a szikes tavak, melyek a Kiskunságra jellemező szélvájta medrekben alakultak ki. Vizüket a csapadék és a talajvíz táplálja; nyár derekára az erős párolgás miatt gyakran kiszáradnak.
A Kolon-tó a Duna-Tisza köze egyik legnagyobb édesvízi, lápi-mocsári élőhelye.
